A lengyel csapat beszámolója a 2025-ös táborról

Mély kapcsolatok építése - benyomások a lengyel és a magyar hagyományőrző kultúra cseréje után Serketanc táboron

A Serketánc tábor tizenhét éves történetében először került sor a lengyel hagyományos kultúra bemutatására. Az összegyűlt magyar közönség nagyon kedvesen fogadott bennünket, felnőttek és gyerekek egyaránt lelkesen kapcsolódtak be táncos játékainkba. "Az egész táboron részt venni csodálatos élmény volt" - osztják meg benyomásaikat a lengyel műsort előkészítő és a többi táboron résztvevő művészek.

Közösségépítés

"A táboron töltött hat napnak köszönhetően egy közösség részének éreztük magunkat" - magyarázza Joanna Mieszkowicz, a lengyelországi The Csángó Fesztivál igazgatója, projektkoordinátor és tánctanár, aki a bulit megkoronázó oberek dobján kísért. "Az egyik szervező azt mondta búcsúzáskor, hogy most már a család része vagyunk, egy másik pedig megkérdezte, hogy nem akarunk-e visszajönni. A válaszunk természetesen igen, és nagyon reméljük, hogy tevékenységünkhöz további támogatást kapunk, hiszen a különböző intézményekben dolgozó jóakaratú emberek támogatása nélkül nem tudjuk elég hatékonyan ápolni és népszerűsíteni a szellemi kulturális örökséget" - mondta. Gyulai Farkas, a fesztivál társszervezője magyar részről felsorolja a számára legfontosabb szempontokat: "a kapcsolattartást és a szimbolikus egységet mint csoportot, egymás zenei gazdagítását, valamint a magyarok és lengyelek összetartozását és bátorságát".

Bratanika és barátai

Joanna Mieszkowicz a lengyel és a magyar hagyományos kultúra iránti szenvedéllyel teli tehetséges művészeket hívott meg, hogy hagyományos lengyel táncokat és táncjátékokat, énekeket és dallamokat mutassanak be. Együtt léptek fel Kapela Bratanika i Przyjaciele néven. A Bratanika akkor alakult, amikor három lelki társ összejött, akiket a csángó és a lengyel kultúra iránti szenvedélyük egyesített: Gyulai Farkas, Magdalena Olkiewicz és Piotr Kluczek. A lengyelországi Csángó Fesztiválon találkoztak - az ország egyetlen olyan fesztiválján, amely a gazdag hagyományos lengyel és magyar kultúrát mutatja be. A zenekar minden tagja több felállásban játszik, és nyitott a baráti együttműködésre, akikkel szívesen zenélnek és táncolnak együtt. "Nagyon örülök, hogy a fesztivál meghozza gyümölcsét, és hogy a budapesti lengyel nagykövetségnek köszönhetően lehetőségünk nyílt egy művészi és ismeretterjesztő viszontlátogatásra magyar barátainkkal" - vallja Joanna Mieszkowicz.

"Szuper hangulat, szuper emberek, gyönyörű zene mindenütt, végig hegedű, furulya, duda, gardon hallatszik. Nagyon élveztem. Remélem, hogy jövőre hasonló kezdeményezéssel, de több emberrel jövök ide vissza" - írja le benyomásait Kasia Barankiewicz, a legfiatalabb és nagyon tehetséges zenész és énekesnő, aki családi zenekarával együtt elnyerte a közönségdíjat a rangos országos Stara Tradycja versenyen.

E verseny másik győztese, Przemek Ostrowski így összegez: "Nagyon örülök, hogy részt vehettem a magyarországi táboron; zeneileg és kulturálisan is fejlődtem. Nagy örömömre szolgált, hogy belülről ismerhettem meg a csángó kultúrát a táncos és zenei workshopokon való részvétellel, de a legnagyobb örömöm az volt, hogy Lengyelország hagyományos zenei kultúráját képviselhettem, és megtaníthattam a magyaroknak az oberek táncát. A magyarok imádták, és a kétórás program után elégedetlenek maradtak". Przemek képzett énekesként egy lírai balladával örvendeztette meg a magyar közönséget.

"Számomra egyszerre volt élvezetes és hasznos, mert nagyon jól éreztem magam, ugyanakkor sokat tanultam, és ennek örülök a legjobban, nagyszerű volt" - mondta Magdalena Olkiewicz, multiinstrumentalista és a nyelvtudományok doktora. Magda elmagyarázta és bemutatta az összegyűlt közönségnek a lengyel oberek jelenségét, amely a mikropoliritmikát jellemzi.

"Olyan emberek között voltam, akik tudják, miről van szó, érzik a zenét és táncolnak - nem kell őket erővel a karjuknál és a lábuknál fogva rángatni" - jellemzi Piotr Kluczek, aki elsősorban hegedűs, de brácsán, karikadobon és nagybőgőn is játszik. "Itt csak simán ment mind nekünk, lengyeleknek a csángó táncoknál, mind a magyaroknak a lengyel daraboknál. Ők is ugyanolyan gyorsan kaptak észbe, annak ellenére, hogy a háromra való pulzus "furcsa" volt, amihez ők nincsenek hozzászokva. Néhányan említették nekem, hogy az oberkit zeneileg nehezen értik, teljesen értelmezhetetlennek találják a poliritmus miatt. Én viszont úgy gondolom, hogy a zenéjük nagyon töredezett, változatos és nagyon virtuóz tud lenni, különösen a Gimeszé, ahol a nem egyértelmű ritmusok is megjelennek. Szerintem az oberek zenéje felérhet a Gimesz csodálatos dallamaihoz. Mindegyikünknek van mit tanulnia a másiktól. Egyszer szeretnék eljutni Romániába, a Gimeszbe és Moldvába, és remélem, hogy nekünk köszönhetően még több magyar látogat majd el hozzánk."

"És én magam is szeretnék egy gördülőnapot szervezni a régiómban" - retorizál Przemek, a magyar gördülőnapok által inspirálva. "Akárcsak a legutóbbi estén a táboron, szeretnék egy nagy tábortüzet rakni, zenészeket gyűjteni és csángó táncokat vezetni a tűz körül. Ami még megfogott, az a családias, alulról építkező, laza, rugalmas, mégis minden gombot lekötő jellege. Plusz a finom konyha a hagyományos ételekkel."

"Megtanultam kobozon játszani, bár korábban soha nem csináltam semmit semmilyen gitárral, a koboz átjött számomra - ez valami új és inspiráló volt" - teszi hozzá Peter. "Flóra megtanította nekem az alapokat, különösen a jobb kéz mozdulatait, amelyek újak voltak számomra, míg a másik koboz-tanár, Olivier érdekes módszerekkel segített abban, hogy a zenekarral tempóban játsszak. Az úgynevezett köztes időben mindig volt lehetőség más zenészekkel együtt játszani, csángó és lengyel zenét is játszottunk. A nyilvánvaló nyelvi blokk ellenére sok mindent sikerült megértenünk, méghozzá sok kommunikációs hajlandósággal, kézlegyintéssel és néhány jó angol nyelvtudással rendelkező ember jóindulatával."

"Örülök, hogy projektjeimmel hozzájárulhatok a civil és művészeti tevékenység, a kreativitás és a nemzetközi együttműködés ösztönzéséhez olyan közös értékek nevében, mint a párbeszéd, a béke és a szépség" - hangsúlyozza Joanna.

"Ami még mindig megragadott, az az utolsó este volt" - mondja Peter - "Körben táncolni egy nálam többszörösen magasabb máglya körül. A tűz az emberség erős szimbóluma, mély tradicionális gyökerekkel, amelyek az egész közösséget összehozzák." Przemek pedig hozzáteszi - "A kettő kombinációja a kairosz érzését adta - azt az élményt, hogy a világ megáll az itt és most számára".

Fénykép: A zenét, a táncot és az éneket a hagyományos kultúrát népszerűsítő lengyel kiadványok - mint például a Pismo Folkowe és a Muzyka Odnaleziona -, valamint a helyi termékek bemutatása kísérte: Ostrowskie mézek, bio repcéből készült F. Kesler olaj, a Vándorló Passiószentek Testvériségének lisztjéből készült kenyér és borostyánlikőr.

A Serketánc csángó táborról

A "Serketánc" közösség 2009 óta működik, elsősorban a gyimesi és moldvai csángó magyarok kultúrájának népszerűsítésére összpontosítva. Megalakulásuk óta minden évben egyhetes nyári zenei táborokat szerveznek, kiegészítve az egész évben megrendezett hangszeres hétvégéket.

Az egyhetes nyári táborban rendszeresen 250-300 fő vesz részt, akik közül mintegy 100 fő - köztük sok fiatal és gyermek - tanul különböző hangszereken, például oboán, fuvolán, hegedűn, dobon, klarinéton vagy rézfúvós hangszereken játszani. A hangszertanulás mellett tánc- és énekórák, művészeti órák, bábszínház, szakmai művészeti programok, különböző zenei műfajok koncertjei és természetesen a hajnalig tartó tánc is lehetőséget ad a napközben elsajátított ismeretek gyakorlására. A szervezők kiemelt figyelmet fordítanak a gyermekzenészekre, hogy megmutathassák tehetségüket.

"Minden alkalommal jelentős számú vendéget hívunk, elsősorban a gyimesi és moldvai csángó régiókból. Ennek két célja van: egyrészt szeretnénk tőlük tanulni - elsősorban zenét, de népi mesterségeket, táncot, gasztronómiát, értékeket is, másrészt szeretnénk közvetíteni feléjük, hogy tudásuk fontos és értékes, és hogy még mindig nagy igény van rájuk" - magyarázzák a szervezők az ambrozsoky.moldva.hu honlapon. A tartalmi vezető Kerényi Róbert, a 3. Csángó Fesztiválon Lengyelországban fellépő, 2024-ben a rangos Magyar Örökség-díjjal kitüntetett művész. A gyönyörű helyszín házigazdája Nagy-Bozsoky Ildikó és nagyszámú, nagyrészt felnőtt gyerekcsaládja. A gördülőprogram mindig nagyon gazdag, minden részlet és szép beszámoló a gördülőprogramról a fent említett címen található.

Köszönet

*  Minden szervezőnek és résztvevőnek az odafigyelésért, a barátságos és támogató légkörért, a gazdag és értékes programért.

*  A csángóknak identitásuk megőrzéséért és gyönyörű archaikus kultúrájuk ápolásáért.

*  A budapesti Lengyel Nagykövetségnek a lengyel hagyományos kultúra támogatásáért és a projekt finanszírozásáért a lengyel és magyar külügyminisztériumok közötti, a nem kormányzati szervezetek közötti együttműködés finanszírozásáról szóló megállapodás keretében.

*  Az Aeris Futuro Alapítványnak a szervezési, promóciós és adminisztratív hátteréért, valamint azért, hogy közel 20 éve tiszteletben tartja a fenntartható fejlődésért, azaz a jelen és a jövő generációk javára végzett küldetését, ahol a természeti és kulturális örökség gondozása nagyon fontos.

Részletes információért kérjük, forduljon a következő címre: Joanna Mieszkowicz, projektkoordinátor, Aeris Futuro Alapítvány, e-mail: joanna.mieszkowicz@gmail.com, tel.+48 693 589 391.

Továbbá a czango.pl és a www.facebook.com/festiwalcsango